Kérdések és válaszok a kutyák védőoltásairól. Milyen oltásokra van szüksége a kutyának? Milyen oltási program szerint célszerű oltani a kutyát? ...
Mi az a vakcina? >>>
Milyen oltásokra van, lehet szüksége a kutyának? >>>
Miért kell az ismétlőoltás, mi a maternális immunitás? >>>
Mennyi idő kell a védettség kialakulásához az oltás után? >>>
Miért kell évente megismételni az oltásokat? >>>
Mi történik, ha a kutyám beteg az oltás időpontjában? >>>
Megbetegedhet az oltástól a kutyám? >>>
Biztos, hogy az oltások 100%-os védelmet adnak? >>>
Mi az immunszupresszió? >>>
Jelennek meg új kórokozók? >>>
Milyen oltási program ajánlott kutyáknak? >>>
Mi az a vakcina?
A vakcina, vagy oltóanyag egy adott betegség gyengített, inaktivált kórokozóját tartalmazza. Beadásával a szervezetben immunitás alakul ki az adott kórokozóval szemben. Az immunitás a szervezet összetett védekező reakciója a fertőző betegségek kivédésére. Az oltásokkal a szervezet saját védekező rendszerét készítjük fel arra, hogy egy későbbi, valódi fertőzésnél minél gyorsabban leküzdhesse az adott betegséget, célszerűen még a tünetek megjelenése előtt.
Ez úgy lehetséges, hogy az oltással beadott gyengített kórokozó, bár nem képes a betegséget kialakítani, viszont speciális folyamatokat indít meg a szervezetben. Ennek központi jelentőségű szereplői a fehérvérsejtek. Ezek a kórokozóval való találkozáskor elkezdenek az adott kórokozóra specifikus ellenanyagot termelni. Az ellenanyagok a kórokozóhoz kapcsolódnak, és segítségükkel az immunrendszer egyéb sejtjei képesek lesznek a kórokozó gyors elpusztítására.
A lymphocyták, ha már egyszer találkoztak egy kórokozóval, a következő találkozáskor emlékeznek rá, és gyorsan, nagy mennyiségű ellenanyagot termelnek, így a védekezőrendszer sokkal gyorsabban és hatékonyabban képes elpusztítani azt. Sajnos ez a memória rendszerint nem tart az állat élete végéig, így bizonyos időszakonként ismétlő oltásokkal emlékeztetni szükséges az immunrendszert.
Az immunitás nem tekinthető tökéletes rendszernek. Ha például különösen nagy mennyiségű, vagy magas megbetegítő képességű kórokozó kerül a szervezetbe, illetve, ha az állat súlyos stresszhelyzetbe kerül, esetleg egyéb betegségek vagy gyógyszerek gyengítik le az immunrendszerét, esetenként az oltásokkal kialakított védelem nem képes a fertőzés leküzdésére, ilyenkor megjelenhetnek a betegség tünetei.
Milyen oltásokra van, lehet szüksége a kutyának?
A szükséges oltásokat két csoportra bonthatjuk, a kötelező és az ajánlott vakcinákra.
- Kötelező oltások:
Magyarországon rendelet írja elő a kutyák veszettség elleni oltását (és féreghajtását!). A rendelet szerint minden három hónapos kort elért kutyát be KELL oltani veszettség ellen, majd ezt az oltást fél éven belül meg kell ismételni. A felnőtt kutyák vakcinázását évente ismételni szükséges. - Ajánlott oltások:
Ezek az oltások a kutyák súlyos fertőző betegségeinek megelőzésére szolgálnak. Egy kutya élete során, tartási helyétől, tartásmódjától függően különféle kórokozókkal találkozhat. Az oltásokat ennek figyelembevételével ajánlja önnek orvosa. Egy városi kutya esetében az alábbi betegségek ellen ajánlott a védekezés: szopornyica, parvovírusos bélgyulladás, fertőző májgyulladás- Adenovírus, leptospirozis, parainfluenza. Ezen fertőzések ellen kapják a kutyák az un. „parvo-vakcinát”, és a „kombinált oltást”. Azonban szükség lehet még Lyme-kór, kennel köhögés, coronavírusos bélgyulladás, bőrgombásodás elleni vakcinára is, attól függően, hogy e kórokozók előfordulása mennyire valószínű a kutya környezetében.
Miért kell az ismétlőoltás, mi a maternális immunitás?
Az újszülött állatok immunrendszere még nincs felkészülve a környezetben lévő kórokozók elleni védekezésre így a különféle fertőzések ellen védelemre van szükségük. Ezt a védelmet életük kezdetén az anyaállattól kapják, részben születésük előtt a méhlepényen keresztül, részben az anyatejjel a születés utáni napokban. Ebben az esetben a kiskutyák az anyakutya szervezetében termelődött ellenanyagokat készen kapják meg, mivel azok képesek átjutni a méhlepényen, illetve nagy koncentrációban találhatók meg az ellés után képződő anyatejben, un. föccstejben. Ez az immunitás azonban időlegesen, a kölykök életének első heteiben jelent csak megfelelő védelmet, és hozzávetőlegesen két-három hónapos korukra az anyától kapott ellenanyagok kiürülnek szervezetükből.
Ezután egy kölyökkutya immunrendszerének felkészültsége egy esetleges fertőződéssel szemben a kapott vakcináktól függ. A leggyakrabban előforduló fertőző betegségek elleni védőoltásokat egy, még éretlen immunrendszerű állatnál feltétlenül ismételni szükséges.
Ennek alapvetően két oka van.
Az egyik, hogy az anyakutyától kapott ellenanyagok mennyiségét csak nagyon bonyolult laboratóriumi módszerrel lehetséges meghatározni, viszont ha szintjük az oltás idején még magas, a jelenlévő ellenanyagok a vakcinában lévő kórokozóval kapcsolódnak, és nem hagyják, hogy a kiskutya saját immunrendszerének sejtjei elvégezhessék feladatukat, így nem alakulhat ki rögtön az első vakcinázás után teljes áthangolódás, így megfelelő immunitás sem.
A másik ok az, hogy egy éretlen immunrendszer éretlen immunsejtjeinek mindenféleképpen megerősítés szükséges egy adott feladat elvégzéséhez, amit jelen esetben a kétszeri inaktív kórokozókkal történő, direkt ráfertőzés jelent.
Mennyi idő kell a védettség kialakulásához az oltás után?
Általánosságban minimum 10-14 nap szükséges a megfelelő védettség kialakulásához. Kölyökkutyákban figyelembe kell venni emellett az anyától kapott ellenanyagok lehetséges jelenlétét is. Ebben az esetben gyakran csak a második, vagy a harmadik oltás után alakul ki az immunitás. Emiatt nem tanácsos a kölyökkutyákat az oltási sor befejezése előtt kutyatársaságba vinni, illetve az utcán sétáltatni.
Miért kell évente megismételni az oltásokat?
A rendszeresen vakcinázott kutyákban a memóriasejtek mennyisége esetenként több mint egy évig is megfelelő szintű maradhat, azonban ezt több tényező is befolyásolhatja (egyedi reakciókészség, időközben lezajlott, tünetmentes megbetegedések stb). Tehát egy oltásra adott immunválasz erőssége kutyánként eltérhet, és az ellenanyagok aktuális mennyiségének meghatározása egyszerű módszerekkel nem lehetséges, ezért a megfelelő védettség fenntartásának érdekében évente ismétlő oltás szükségeltetik. Emellett hazánkban a kutyák évenkénti veszettségoltását (és féregtelenítését) rendelet is előírja, így ezt minden kutyának meg KELL kapnia!
Mi történik, ha a kutyám beteg az oltás időpontjában?
Minden oltás előtt az orvos megvizsgálja a kutyát, nehogy ez bekövetkezhessen. Ha a kutya nem bizonyul teljesen egészségesnek, az oltást el kell halasztani a gyógyulás idejéig. Súlyos következményei rendszerint annak sincsenek, ha a kutya betegen kapja meg az oltást, azonban ilyenkor a várt védelem nem alakul ki. Emiatt fontos, hogy csak teljesen egészséges állat kapjon oltást.
Megbetegedhet az oltástól a kutyám?
Nem ritka, hogy az oltás után egy-két napig a kiskutyán enyhe bágyadtság, levertség figyelhető meg. Esetenként, érzékenyebb állatokban az oltás helyén egy kis csomó jelenhet meg a bőr alatt, ami egy-két héten belül elkezd kisebbedni, és magától eltűnik. Ha a csomó fájdalmas, esetleg egyre nagyobb lesz, kérjük keresse fel orvosát. Kivételes esetben kialakulhat allergiás reakció is az oltást követően. Erre az oltás utáni tíz-tizenöt percben, esetenként néhány órában számíthatunk. Az allergiás reakció jelentkezésekor a kutyán lihegés, nyálzás, hányás, a pofa megduzzadása (vízilófej) figyelhető meg. Ha ilyen tüneteket tapasztal, kérjük azonnal hívja fel orvosát.
Biztos, hogy az oltások 100%-os védelmet adnak?
A különféle betegségek megelőzésének máig ismert legsikeresebb módja -emberek és állatok esetében egyaránt- a vakcinázás. Például míg régen mindennapos volt a szopornyica előfordulása, mostanában a széleskörű oltásoknak köszönhetően lényegesen ritkábban találkozunk ezzel a betegséggel. Sajnos a kialakuló immunitás nem minden betegség esetén tekinthető tökéletesnek, azonban egy oltott kutyán egy esetleges ráfertőzéskor jelentkező tünetek rendszerint enyhébbek, mint oltatlan társaiknál. A nem megfelelő védettség kialakulásának több oka lehetséges. Ezek közül a gyakoribbak a következők:
- A maternális immunitás
Egy újszülött kölyökkutya rendelkezik az anyjától kapott ellenanyagokkal, amelyek teljesen csak 3 hónapos korára ürülnek ki a szervezetéből. Ezek az ellenanyagok nagyon fontosak az élet első heteiben a betegségekkel szembeni védekezésben, azonban az oltások hatását csökkenthetik. Az ellenanyagok mennyisége egyedenként változik, függ az anyakutya immunrendszerének állapotától (hogy mennyi ellenanyagot képes átadni a kölyköknek), a kölyök által felvett anyatej mennyiségétől és egyéb tényezőktől is. Így az első oltás optimális idejének meghatározása laboratóriumi vizsgálat nélkül szinte lehetetlen. Ez az oka annak, hogy a csak egy-két oltással rendelkező fiatal kölyökkutyákat nem tanácsos kitenni a fertőződés lehetőségének, célszerű őket elkülönítve tartani más kutyáktól, amíg meg nem kapták az összes emlékeztető oltást is. - Az egyedi különbségek
Minden kutya immunrendszere eltérő. Egyesek jobban, mások kevésbé jól reagálnak az oltásokra, ezekben az állatokban a kívánatosnál gyengébb immunitás alakul ki az adott betegség ellen. - A gyengülő immunitás
Az immunrendszer memóriája idővel romlik, így a kialakított védettség szintje is folyamatosan csökken. Ezért fontos a rendszeres ismétlő oltások beadása, ugyanis csak így tartható fenn a kutya megfelelő védettsége.
Mi az immunszupresszió?
Ha egy állatot betegen vakcinázunk, vagy éppenséggel olyan gyógyszeres kezelés alatt áll az oltás idején, (pl. daganatellenes szerek, szteroid gyulladáscsökkentők és fájdalomcsillapítók) amelyek gyengíthetik az immunrendszerét, így az ellenállóképességét is, akkor a szervezet reakciókészségének hiányában nem alakul ki a kívánt védettség sem. Ezért törekedjünk rá, hogy csak egészséges, kezelés alatt nem álló állatot vakcinázzunk.
Jelennek meg új kórokozók?
Néhány kórokozónak több változata is ismert. Ha új változatok jelennek meg és terjednek el, nem biztos, hogy az oltással adott változat ellen kialakuló védettség az új típusú kórozó ellen is megfelelő védettséget ad. A gyártók azonban figyelemmel kísérik a kórokozók változásait, így ez a probléma egyre ritkábban jelentkezik.
Látható, hogy egy rendszeresen vakcinázott és karbantartott állat esetében is számtalan külső és belső hatással számolhatunk, ami befolyással lehet kedvenceink általános egészségi állapotára.
Ajánlott oltási program kutyáknak
Alapimmunizálás: minden kutyának ajánlott védőoltások.
- 7-8 hetes korban Parvovírusos bélgyulladás elleni oltás.
- 9-10 hetes korban kutya kombinált oltás. (kutya parvovírus, szopornyica, kennelköhögés, fertőző májgyulladás, leptospirózis).
- 11-12 hetes korban Parvovírusos bélgyulladás elleni oltás.
- 13-14 hetes korban kutya kombinált oltás.
- 15-16 hetes korban veszettség elleni oltás.
- 6 hónapon belül veszettség elleni oltás ismétlése.
Minden három hónapnál idősebb eb veszettség elleni immunizálása kötelező, minden 3 hónapos kort elért kutya esetében az első oltást 30 napon belül monovalens (egy komponensű) vakcinával a tulajdonos saját költségére el kell végeztetni, ezt az oltást 6 hónapon belül kötelezően meg kell ismételtetni, szintén monovalens vakcinával. A magyar jogszabályok alapján a veszettség elleni védőoltás 365 naptári napig érvényes, ezért az ebek vakcinázását legkésőbb minden 364. ismételni kell. Minden évben a veszettség elleni immunizálás alkalmával a kutyákat széles hatásspektrumú féregtelenítő készítménnyel kezelni kell.
164/2008. (XII. 20. FVM rendelet a veszettség elleni védekezés részletes szabályairól >>>
Az alapimmunizáláson felül ajánlható oltások, egyedi elbírálás alapján:
- 17-18 hetes korban Lyme-kór elleni oltás a Lyme-kór szempontjából veszélyeztetett területen élő kutyák számára ajánlott.
- Lyme-kór elleni oltás ismétlése 2-3 hét múlva.
- Bőrgombásság: egyedi elbírálás alapján, függően a tartási körülményektől és a fertőzések előfordulásának gyakoriságától ajánlható. Megelőzés és gyógykezelés céljából egyaránt alkalmazható 8 hetes életkortól.
A fenti oltások rendszeres, évenkénti ismétlése esetén tartható fenn az immunitás.
Ajánlott parazita ellenes kezelések:
Belső élősködök elleni kezelések:
- 2-12 hetes korig a kölyköket kéthetente,
- majd háromhavonta ajánlott széles hatásspektrumú féregtelenítő készítménnyel kezelni.
Külső élősködök elleni kezelések:
- A jó minőségű bolha- és kullancsnyakörvek kb. 6-7 hónapig nyújtanak védelmet. (Kiltix, Scalibor)
- Az un. „rácseppentős, bedörzsölős” spot on készítmények általában bolhásság ellen 3 hónapig nyújtanak védelmet, de a kullancsokat rendre csak 3-4 hétig tartják távol. A külső élősködők elleni védekezés bolha ellen egész évben, kullancs ellen márciustól novemberig, de enyhe tél esetén szintén egész évben ajánlható. (Frontline, Advantix, Prac-tic, stb.)
- Az utóbbi évek éghajlatváltozásának hatására hazánkban is egyre gyakoribb a Dirofilaria repens nevezetű fonalféreg, mely ízeltlábú vektorok (főként szúnyogok) közvetítésével terjed, akár emberekben is megtelepszik. A féreg lárvák a véráramban sodródva jutnak el az egyes szervekbe, gyakran akadnak meg sok kapillárissal átszőtt területeken, főként a bőrben és a szemben. Az emberi fertőzések gyakorisága háziállataink védelmével csökkenthető. Ezen fertőzések, illetve a már hordozó állatok fertőző féreg ivari produktumok ürítése ellen szintén spot on készítményekkel védekezhetünk, azonban e készítmények nem védenek a kullancsoktól. (Advocate, Stronghold)
Dr. Gazsi Nóra, Dr. Polgár Csaba