Kapcsolat

Orvosaink 7-22 óra között hívhatóak.

Betegellátás telefonon előre egyeztetett időpontban, Budapest közigazgatási határán belül.

BUDA: Dr. Polgár Csaba
+36-30-725-14-06

PEST: Dr. Gazsi Nóra

+36-30-725-14-04

Emeltdíjas időszak:

Hétköznap: 20.00-22.00
Szombaton: 14.00-22.00
Vasárnap, munkaszüneti és ünnepnapokon: 7.00-22.00

Éjszakánként, és amennyiben hétvégén, vagy munkaszüneti napokon mi nem vagyunk elérhetőek, a következő ügyeleti lehetőségek közül választhat:

Ügyeletek >>>


Facebook

Állatvédelem

"Az állatok érezni, szenvedni és örülni képes élőlények, tiszteletben tartásuk, jó közérzetük biztosítása minden ember erkölcsi kötelessége." (1998. évi XXVIII. Tv)

Az állatvédelem fejlődése Magyarországon

Az egykori írott emlékekből megállapítható, hogy már a honfoglaló magyarok is nagyon erősen kötődtek állataikhoz. Az új haza helyszínének kiválasztásakor az egyik igen lényeges szempont volt az, hogy a számukra a portyázások, vadászatok, a mindennapi élet során sokszor szó szerint élet-halál kérdését jelentő lovaiknak, illetve későbbiekben, az állattenyésztésre való áttérést követően, barmaik részére hol találtak elegendő mennyiségű és minőségű friss ivóvizet, dús legelőket, nyugodt, biztonságos, védett, illetve jól védhető környezetet.

Már Szent László törvénykönyvében is szabályozták az állategészségüggyel kapcsolatos tevékenységeket, és a vonatkozó intézkedéseket.

A XIX. század utolsó harmadában, a háziállatok (párosujjú patások) körében korábban pusztító „Keleti marhavész” járvány leküzdése után kiadott 1881-es keltezésű hazai mezőgazdasági tárgyú szabályozásban, majd az 1890-es évi XVII. Tc-ben találjuk meg a mai értelemben korszerűnek tekintett állatjóllét egyes elemeihez (az állattartás feltételei, az állatok szállításának és lábon hajtásának követelményei) kötődő elvárások megfogalmazását, és az állategészségügyi rendszer megreformálásáról szóló rendelkezéseket.

Az idő előrehaladtával további, egyre részletesebb jogi szabályozások megjelenése, illetve egyre több állatjóléti elemet is tartalmazó állategészségügyi szabályzatok kiadása következett, a magyar jogrend egész Európát tekintve is példa értékű volt.

A hazai szabályozás hiányossága volt, hogy az állatviadalok kérdéskörével, és az érzelmi alapú állatvédelemmel nem foglalkozott a korábbiakban sem a speciális egyetemi képzés, sem az állategészségügyi jogi szabályozás és ellenőrzés keretében.

Az 1990-es évek elejétől kezdve fokozatosan nőtt a társadalmi felháborodás az egyre inkább elburjánzó állat-, különösen a kutyaviadalok miatt.

1998-ban, közel tíz éves előkészítő munka eredményeképpen megszületett az első hazai állatvédelmi törvény, amelyben szabályozásra kerültek a mezőgazdasági haszonállatok és a kísérleti állatok tartási körülményeivel, a kedvtelésből tartott állatokkal, az állatkertekkel, állatpanziókkal, a vadászattal, halászattal, a veszélyes állatok tartásával, a vadállatok védelmével kapcsolatos kérdések.

A felelős állattartás

Felmerül a kérdés, hol kezdődik, és hol végződik a felelős állattartás?
Mindenki és minden körülmények között alkalmas az állattartásra?

Épp ez a kérdés kulcspontja.

Sokan tartanak állatot mind az ember, mind az állat részére elviselhetetlen körülmények között: mozgási lehetőség nélkül, éheztetve, elhanyagolva, bántalmazva… Naponta találkozunk szívfacsaró képekkel, amelyek arról tanúskodnak, hogy az ember felelősségvállalása a 21. században is elmaradott, hiányos, felháborító.

A felelős állattartás 7 aranyszabálya:

Felelősség

A felelősség arra vonatkozik egyfelől, hogy az állat jólétéről gondoskodjunk, tartalmas és boldog életet biztosítsunk számára, másfelől arra, hogy állatunk ne okozzon kellemetlenséget sem embertársainknak, sem más állatoknak.

Szeretet

Ha állatot tartunk, hiába gondoskodunk róla – ha szeretetet nem kap, boldogtalan lesz.

Táplálás

Az állatnak is táplálékra van szüksége az életben maradáshoz, energiára a mozgáshoz, ezért fontos számára a jó, megfelelő mennyiségű, és minőségű élelem biztosítása. Nem feledkezhetünk meg a vízről sem!

Mozgásigény

Minden állatnak van valamilyen mozgásigénye, egyiknek kevesebb, másiknak több. Mindenképp ki kell elégítenünk ezt. Nem hanyagolhatjuk el egyetlen napra sem a sétát, a futtatást, a játékot.

Egészség

Sajnos állataink is ki vannak téve különféle betegségeknek. Legfontosabb dolgunk a megelőzésben rejlik, védőoltások, vitaminok, féregtelenítés… Ha mégis megbetegszik az állat, szakemberhez kell fordulni vele minél előbb, mert a betegség korai stádiumban sokkal könnyebben, hamarabb és kevesebbért gyógyítható.

Utódok

Állatunk utódjáról is ugyanúgy gondoskodnunk kell, a szocializáció, a nevelés, a táplálás és a megfelelő higiéniás körülmények biztosításával.

Környezet

Csak a lehetőségeinkhez mérten tartsunk állatot. Olyan körülmények között, ahol az ember és az állat is jól érezheti magát.



Dr. Polgár Csaba